Amit a kovácsoltvasról tudni érdemes

Kovácsoltvas referenciáink
Kovácsoltvas-művesség
Tanácsok a kovácsoltvas ápolásával kapcsolatban »

A művészi kovácsolással készült szerkezetek, kovácsoltvas anyaga az alacsony széntartalmú vas, a lágy kovácsvas. Ez hajlítható, kalapálható hidegen is, melegen jól nyújtható, formálható, kovácsolható és tűzben hegeszthető. A kovácsoltvas iparművészeti jelentőségét könnyű formálhatóságával érte el.

A vas felhasználásának kezdetén a munkákhoz szükséges alapformákat, a rúdvasat, a lemezt a mester maga kovácsolta ki tömbökből. A 14. századtól kezdve vízikerék meghajtású lengőkalapácsokkal hámorok készítették, majd az ipari forradalom beköszöntével hengerművek gyártják e félkész termékeket: a hengerelt vasat, a mintás vasrudat, a profilvasat, stb.
Az évszázadok során nemcsak az anyag előállításának módja változott, hanem a megmunkálása is. A vas felhasználásának kezdetétől a 19. század végi kovácsoltvasig a hegesztés tűzben történt.
A 20. század elején a lánghegesztés forradalmasította a sok munkát igénylő tűzi hegesztést, majd pedig a teret hódító légkalapács már más technikát diktált a kovácsoltvas-művességnek; mindezek hatással voltak a kovácsoltvas tárgyak, díszítőelemek színvonalának, formájának fejlődésére.

Legegyszerűbb kovácsmunka a vágóval történő alakítást, irdalásnak nevezzük. A kovácsolás a vas művészi formálásának alapja. Az izzásig felhevített vasat az üllőn kalapáccsal a kívánt formára alakítják, így lehet nyújtani, duzzasztani, hajlítani, csavarni, lapítani, domborítani, hegeszteni.
Jelentős formálási mód a domborítás. Különféle díszítőelemek alakíthatók ki a vasrudak egymásra lapolásával, egymáson való átfűzésével, több rúdnak egy vagy több gyűrű által köteggé kapcsolásával.
A kovácstűzi forrasztás két darab összeerősítésének ősi módja, de régtől használják a szegecselést is, amely az elemek perforálását és különféle szegekkel való egybefűzését jelenti. A szegeket ajtópántok, vakpántok felerősítésére is használják, és a szegfejek ritmikus sorai dekoratív hatást keltenek.
Lyukasztással és összefűzéssel is összeerősíthetőek az elemek, ez a kovácsoltvas rács előállításának legszellemesebb formája.

A románkor az egyszerű szegecselt laposvaskötéseket alkalmazza, a gótika az éles metszésű, hegyesszögű profilvaskötéseket ismeri, a reneszánsz a gömb-, ill. félgömbvas kötések mellett a hasított és szegecselt gyűrűs kötéseket használja.
A barokk az akantuszleveles kötések sorát alkalmazza, a rokokóban ezt zsinórok és szalagok váltják fel, amit a XVI. Lajos-stílus is átvesz. Ez a stílus golyóskötése a klasszicizmusba is átnyúlik. A kovácsoltvas felületének díszítésére vonalakat vagy pontokat mélyítenek / poncolás/, a rudat gyakran megcsavarják, végeit csigásan meghajlítják, a díszes szerkezetekre rúdvasból, vagy lemezből figurális vagy ornamentális díszeket helyeznek.

Az ókorban vasból főleg szerszámokat, fegyvereket, használati tárgyakat készítettek.
A 11. századra tehető a vas művészi felhasználásának kezdete, amikor bronzajtókat, ajtóvereteket a kovácsoltvas váltja fel. Ekkor válik a kézműiparnak a kovácsoltvas ága művészetté.
A vas művészi megmunkálását kezdetben, a kolostorokban végezték.
A középkor végén kialakul a lakatos mesterség három ága, a pléhmívesség, a fehérmívesség és a tisztított mívesség.
A pléhmívesek: a zárat, lakatot, kulcsot, rácsot, a fehérmívesek: a buzogányokat és kengyeleket, a tisztított mívesek: a szekercéket, csákányokat.
Az ajtóvasalások a művészi lakatosmunkák legrégebbi emlékei.

A román kori vasalás előbb egyszerű és főleg gyakorlati célt szolgál, formai fejlődése szorosan kapcsolódik az építészetben alkalmazott díszítőelemek fejlődéséhez.
A román korban az ajtó felületét gyakran színes, festett bőrrel borítják. Ezen a felületen a vasalás még fokozottabban érvényesül és a bőrborítás egyben az ajtó felületét is védi az időjárás káros hatásai ellen.
A románkor legfontosabb bútordarabja a láda. Kovácsoltvas vasalása teljesen megegyezik az ajtóvasalásokkal. A rácsok rajzai egyszerűek, keretekből, vagy függőleges rudakból állnak, közeiket sűrűn elhelyezett C vagy S alakú csigák töltik ki.

A gótika vasművesei alkalmazzák először a hideg megmunkálásnak csaknem minden ma is ismert módszerét.
A gótika kezdetén a pántok csigás-indás végződését a liliomos, majd fénykorában a rozettás végződés váltja fel.
A gótikus kovácsoltvas rácsok általában két fő csoportra, a rudas rácsokra és a négykaréjos idomrácsokra oszthatók.
A vesztfáliai Vreden templomának kovácsoltvas csillárja a középkori világítótestek kiemelkedő példája 1489-ből, Gert Bulsinck munkája.
A magyar emlékanyagból a pozsonyi dóm elpusztult szentségházának épségben maradt késő gótikus aranyozott és színezett kovácsoltvas ajtaja érdemel elsősorban említést.

A reneszánsz vasművességében a biztonsági szempontok már háttérbe szorulnak, a hangsúly a művészi formálásra irányul. A gótikus vonal szépséget a reneszánsz teljesíti ki.
A reneszánsz vasművességében a vezető szerep a németeké lesz, de jelentős kovácsoltvas alkotások készülnek Itáliában és Spanyolországban is.
A 17. századra általánosan elterjed az iratok, értékek őrzésére szolgáló kincsesláda.
A kovácsoltvas temetői keresztekből a 17. században sok készült, a napjainkig fennmaradtakat múzeumok őrzik.

A barokk stílusban még a szimmetrikus kompozíció divatos. A 18. század harmincas éveitől a barokk szimmetriája megbotlik, a folyékony hajlékonyságú görbületekre még külön kovácsoltvas díszítő elemet applikálnak, és a kompozíció olykor áttekinthetetlenné válik. Magyarországon a Würzburgból hozzánk került Fazola Henrik a rokokó vasművesség igazi művésze.

A fertődi Esterházy-kastély hármas osztású kovácsoltvas kapuja a francia tektonikus szellemű szerkesztési elvek szerint készült. Oromzatuk díszes, különösen a főkapué mozgalmas. Tervezője feltehetően Hefele Menyhért, a kivitelezés Johann Karl Franke nevéhez fűződik.

A 18. század utolsó negyedére a görbületek egyenes vonalakká merevednek. Magyarországon a budavári prímási palota franciás ízű, gazdag indadíszes kovácsoltvas erkélyrácsa és a székefehérvári volt Zichy-palota erkélyrácsa emelkedik ki e kor hazai emlékanyagából.
A historizmus már csak másolja a korábbi stílusokat.

A romantikát felváltó eklektika hazánkban a 19. század utolsó harmadában jelentkezik és formáit mindvégig a történelmi stílusok kelléktárából meríti.

Kovácsoltvas-művességünk történetében kiemelkedő teljesítményt nyújtó kor a 19. század utolsó és a 20. század első két évtizede.
A magyar kovácsoltvas-művességnek Jungfer Gyula szerez ismét polgárjogot és az 1880-as évektől pompás kovácsoltvas alkotások sorát készíti. Az 1900. évi párizsi, és az 1904. évi Saint Louis-i kiállításokon a Grand Prix-t nyeri.
Mellette Alpár Ede, Árkay Sándor, Lepter János, Páder Nándor, Pick Ede, Schwartz Antal, Vágó Ignác kapott több hazai és külföldi kiállításon díjat.
Magyarországon, főleg Budapesten a díszlakatos-munkák a város fejlődésével együtt gazdagodnak.

(Forrás: sulinet.hu)

Tanácsok a kovácsoltvas ápolásával kapcsolatban:

A kovácsoltvas ápolását mindig a rozsda, ill. a rozsdafoltok eltávolításával kezdjük.
A rozsda eltávolítására a legegyszerűbb eszköz a drótkefe, a csiszolópapír, a sarokcsiszoló-gép és a kaparókés.

A régi, festett kovácsoltvas felületek átfestése: 
• A rozsdátlanítás után dörzsöljük át az egész felületet finom csiszolópapírral, majd lakkbenzines (vagy terpentines) ruhával töröljük át jó alaposan.
Így a szennyeződésektől és a rozsdától megtisztított kovácsoltvas felület alkalmas az újrafestésre. A kilátszó fémfelületeket korrózió gátló alapozóval fessük át.

• Sokkal tökéletesebb a védelem, ha kémiai rozsdátlanítást is alkalmazunk. A tisztítás után visszamaradt rozsdát megfelelő vegyszerrel átalakítjuk vasfoszfáttá. A vasfoszfát tömör, jól tapadó réteget alkot és jó alapot ad a festéknek.
• A megfelelően előkészített kovácsoltvas felületre több rétegben hordjuk fel a festéket. Az egyes rétegek között hagyjunk időt a száradásra. A felhordott bevonat minőségét döntően befolyásolja, hogy a festés mennyire gondos és szakszerű.
• A tisztítás legyen mindig alapos. Nem szabad sajnálni az időt és a munkát, mert döntően ez szabja meg a bevonat tartósságát. Különben a rozsdás, revés felületre mázolt festék hamar leválik.

Vissza a lap tetejére »


Kovácsoltvas referenciáink
Kovácsoltvas referenciáink